A finanszírozási termékekről bővebben itt tájékozódhat.

Pénzügyi lízing

A két konstrukció között az alábbi a hasonlóság:

• mindkét esetben az Ügyfél aktiválja az eszközt (az ügyfél könyveiben kerül kimutatásra)
• költségként mindkét esetben az amortizáció és a tárgyévben megfizetett kamatot lehet elszámolni

A két konstrukció között az alábbi a lényeges különbség:

• A zárt lízing konstrukció: Zártvégű pénzügyi lízing esetében az eszköz tulajdonjoga az utolsó havi lízingdíj és az esetleges egyéb teljes tartozás megfizetését követően minden további külön jogcselekmény nélkül átszáll az ügyfélre.
•  Nyíltvégű pénzügyi lízing esetében az ügyfelet vételi jog illeti meg az eszközre. A vételi jogot az ügyfél az utolsó havi lízingdíj megfizetését illetőleg a teljes előtörlesztést követően a lízingcég által, az ügyfél részére továbbított, a vételi jog gyakorlására való felhívó nyilatkozat ügyfél általi kézhezvételét követően jogosult gyakorolni, feltéve, hogy az ügyfél maradéktalanul teljesítette a teljes tartozásra vonatkozó fizetési kötelezettségét. Az ügyfél vételi jogot gyakorló nyilatkozatának kézhezvételével a lízingcég és az ügyfél között adásvételi szerződés jön létre az eszközre vonatkozóan. Ha az ügyfél nem él a vételi jogával vagy határidőre nem fizeti ki a maradványértéket, úgy az eszköz tulajdonjogát nem szerzi meg, és az eszköz visszakerül a lízingcég birtokába és könyveibe.

Önerő ÁFA fizetés:

• Zárt lízing esetében a teljes ÁFA t meg kell fizetni a futamidő elején
• Nyílt lízing esetében az önerőre eső ÁFA t kell csak kifizetni és a futamidő alatt a havi díjak tőkére eső ÁFA részét

Illeték fizetés:

• Zártvégű pénzügyi lízing esetén az illetékfizetési kötelezettség a lízing kezdetekor terheli a lízingbevevőt
• Nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciójánál a vagyonszerzési (átírási) illetéket szerződéskötéskor nem, csak a lízing futamidő lejártakor kell megfizetni a lízingbevevőnek, meg kell fizetnie azonban az üzembentartói jog megszerzésekor (szerződéskötéskor) a vagyonszerzési illeték 25%-ának megfelelő mértékű illetéket, mely csökkenti az üzembentartó futamidő végi tulajdonszerzésekor fizetendő illetéket.

Adó és adó alap kedvezmények ZÁRT lízing esetében (nyílt esetében nincs):

• Adóalap kedvezmény: a beruházások értéke max. 30 millió Ft értékig levonható a társasági adóalapból. Ez a nyereséges vállalkozás esetében 16 % adómegtakarítást jelent.
• Adó kedvezmény: a beruházásokhoz kapcsolódóan felvett lízing kamatának 40 %-a levonható a fizetendő adóból maximum 6 MFt-ig. A két kedvezmény együtt is igénybe vehető. Mindkét kedvezmény esetében követelmény, hogy az eszköz üzembe helyezése 4 éven belül történjen meg, illetve 4 éven belül nem lehet elidegeníteni azt. Amennyiben nem, úgy az adóalapot növelni kell, illetve az adót késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni.